Múltkor nem lepleztem le örömöm okát, mert a túláradó öröm megakadályozta hogy értelmeset írjak... Még most se tudom felfogni. A karácsonyom és a szilveszerem is rohadt jó volt. A barátnőméknél voltam szilveszterkor, ötig hülyültünk, de tovább nem bírtuk. :))) Na de a lényeg az, hogy imádom B.-t. <333 Úgy történt az egész, hogy utolsó nap volt téli szünet előtt, jó volt az osztáykarácsony, amúgy Nórinak sminket adtam meg csokit. :DD Meg volt elégedve, most az egyszer. Amúgy az osztálykarácsonyon nem ez volt a legjobb, hanem.. ahogy hülyültünk. :) Aztán kis táskámmal indultam haza, senki nem kísért, egyedül mentem... volna, ha közben nem találkozom B-vel. <3 Szóval véletlenül épp az ő sulijuk felé sétáltam, mert szinte akármerre mehetek... Nagyon véééletlenül. :DD <3 Épp özönlöttek ki az emberek, és megpillantottam; lenszőke haj; kék szem; áááá... <3 Akkor nem tudom, olyan szinten lecövekeltem, hogy ahogy jöttek mindenfelől a diákok, ők is észrevették, hogy valami nem stimmel velem.. :D Nem, B-vel szemben soha nem szoktam zavarban lenni, de most.. nem tudom mi lett velem.. ott álltam, földbe gyökerezett lábbal, és bámultam, ahogy közeledik felém.. És akkor eszméltem fel amikor a vállamra tette a kezét, és mosolyogva megkérdezte, hogy mi van velem. Én csak hebegtem, habogtam, rohadtul zavarban voltam. xd Erre felröhögött, és mondta: jó mindegy gyere, menjünk. Úristen ezt a mondatot úgy... úgy mondta hogy nem tudom.. Ballagtunk szótlanul, egymás mellett egy darabig, majd leültünk egy padra. És akkor úristen. akkor.............................. nem tudom még most se felfogni. Szorosan egymás mellett ültünk, én elnéztem valamerre, de határozottan éreztem magamon a pillantását, aztán ránéztem, közeledett, és... úristen. B. megcsókolt.ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!!!!!!!!!!!!!! megcsókolt.... megcsókolt... megcsókolt!!!!

B. B. B. B. B. B. B. B. B. B. Áááááááááááááááááááááááá. Azt hihettétek hogy megőrültem, vagy azt, hogy bétől visszamondom az ábécét, de nem. Egyik sem (vagy legalábbian nem azért írtam oda azokat - az előbbire értve xd). De valami olyasmi történt velem, ami áááááááááááááááááááá-t és B. -t is megér. :D

Le akarom írni, hogy pontosan ki ő, hol ismertem meg és hasonlók. (természetesen arról a fiúról van szó, akit szeretek). Nos kezdem ott, hogy a neve kezdőbetűje B. tehát ezentúl igyekezem így hívni. Mint írtam, lenszőke, selymes hajú, émelyítően gyönyörű kék szeme van, magas, és helyes. Egyszerűen odavagyok érte.. Mint írtam azt is, hogy nagyon jó barátom, így tehát belülről is ismerem - nagyon vicces, jófej, néha hülye viccei vanak, amiket nem mindig kedvelek, és néha-néha apróságokért mérges lesz rám. Utóbbi kettő annyira nem kellemes de nem gond. 15 éves és nyolcadikos az itteni gimiben (én még béna vagyok... általánosba járok, de jövőre átmegyek a gimibe). És én egy most nyári táborból ismertem meg, ahol rögtön beszélgetésbe elegyedtünk és mint barátot és beszélgetőpartnert, megkedvelt. Én igazán beleesni csak a tábor után kezdtem - addig is tetszett (és azt hittem, azért beszél velem mert tetszek neki, de rájöttem, hogy ez nincs így). Röpizik, rohadt jól. Én is tudok, csak nem olyan jól, mint ahogy ő, de szoktunk vele és a barátaival játszani. Először a barátai azt hitték hogy a csaja vagyok de mondtam hogy csak barátok vagyunk. A végszó csak annyi hogy egyszerűen oda vagyok érte.